Alapvető szabály, hogy nem mind arany, ami fénylik. Ez egy olyan tanulság, amire hosszú évek sütési-főzési tapasztalata alapján a saját bőrömön jöttem rá, és amit muszáj megosztanom kezdő olvasóimmal. (Egyébként épp a múlt hét végén mondta nekem a fiatal versenyző, akinek a blog receptjei szólnak, hogy "De hát szakácskönyvből csináltam!", amikor a kakaós süti és a fogsorom találkozása csak azért nem a fogorvosnál végződött, mert erős fogaim vannak...)

Vagyis: jól válogassuk meg, kinek hiszünk!

Néhány pont, ami óvatosságra int:

Túlságosan szép fotók. A szakácskönyvekbe kerülő fotókat food stylist-ok és ételfotózásra specializálódott fotósok készítik. A food stylist egyébként tud főzni, de a fotózásra kerülő ételek ehetetlenek. Ellenben szépek. Jól nézzük meg a zsírcseppeket és az apró bogyós gyümölcsöket. Ha a zsírcsepp a levesen olajszerű, a málna és az eper pedig egészen tökéletes a tortán, akkor biztosak lehetünk benne, hogy a CSODA a mi konyhánkban soha nem fog összeállni.

Beszerezhetetlen alapanyagok. Számomra sovány vigasz az "Ázsia boltban beszerezhető fűszerkeverék" vagy akár még a hiperek polcain előforduló egzotikus zöldség-gyümölcs is. Ugyanis az Ázsia boltig még egyetlen egyszer nem zarándokoltam el, pedig szeretem a kínai fűszereket, a múltkor pedig csaknem másfél órán keresztül kellett főzni az édesköményt, és még úgy is trotty volt.

Szólaljon meg a vészcsengő a "GYORS" szónál. Nem kertelek, Stahl Judit: Gyors muffinok című könyvében keresem több hónapja a gyors recepteket, nehezen találom. Alsó hangon is habot kell verni, csokimázat olvasztani, egy éjszakára betenni a hűtőbe és kétféle krémet főzni... Én 12 db muffinért ezt nem csinálom végig. Ráadásul a GYORS azért is kétséges, mert lehet, hogy gyorsan össze lehet állítani, meg gyorsan be lehet dobni a sütőbe, de ha sül 1 órát vagy kelesztem újabb egy órát, akkor ott már keményen elmegy a fél nap...

Német könyvek süteményekről. Megint csak bocsánat, de német kiadású könyvben rendesen megcsinálható sütit még nem láttam. Még az elmúlt évszázadban csináltam egy szilvatortát egy német könyből és egy ribizlitortát a Burdából - köpedelem rosszak lettek, gyakorlatilag ehetetlenek. 10 éves korom óta sütök piskótát, de egy német csodakönyv babapiskótáját kiskanállal kellett felvakarni a tepsi aljából. Kikérem magamnak, hogy én rontottam volna el...

Mit csináljunk inkább?

Először is, olvasgassuk bőszen a Recept Izéket (hahaha), mert itt nincs szépítés, itt a mozzanatfotókat is közzétesszük, még ha nem teljesen jól sikerültek, akkor is.

Nézzünk utána a receptnek legalább két különböző forrásból. F. Nagy Angéla, Horváth Ilona, Család nagy szakácskönyve, oszt jónapot. Húsételekhez, extrákhoz Gundel Károly Kis magyar szakácskönyve, ennél jobb nem is kell.

Mi a helyzet az internetes forrásokkal?

Ugyanaz a tanácsom: minél több forrás, annál jobb. Mindig nézzük meg az arányokat! Ha több helyen is olvassuk ugyanazt az arányt, akkor nagy valószínűséggel jó a recept.