Már az ókori etruszkok is készítettek lapos, vékony és kerek kenyereket. A reneszánsz idején a pizza volt a "szegények tányérja", amelyet az étkezés végén elfogyasztottak. Amikor a paradicsom megérkezett Amerikából, az ételek is változatosabbak lettek vele.
Margherita di Savoia királynő nevéhez kötődik a pizza történetének következő fejezete. A királyné 1899-ben egy nápolyi nyaralás alkalmával ki akarta próbálni a pizzát, így Raffaele Esposito, híres nápolyi pizzakészítő elkészített számára 3 féle pizzát, amelyek közül az, amely a királynénak leginkább ízlett, később a Pizza Margherita nevet kapta. A pizza három színű összetevőket tartalmaz, vagyis : a piros paradicsom, a fehér mozzarella és a zöld bazsalikom adják eme híres pizza jól ismert színeit éppúgy, mint az olasz trikolort.
Ahány ház, annyiféle pizza. Még Olaszország egyes régiói között is különbségek vannak a pizza ekészítésének módjában. Egyes helyeken a vastagtésztás változat a kedveltebb, amelynek tésztája puha és magasra kel meg a kelesztés és sütés alatt, míg más helyeken a vékony tésztából készült változatot illetik a "valódi pizza" névvel.
